Az önazonosság csapdája

Szorongás és önazonosság

Alaptétel, hogy az önmagunkkal való azonosság voltaképp egy belső, elménkben tudatosult önmeghatározás. Idegen szóval ezt nevezik így: identitás. Ez a felfogás jelenti a megértés egzisztens kiterjesztését, ami nem zárul le egy egzisztenciális megértésben, hiszen a kérdés nem juthat – csak időlegesen – nyugvópontra, a kimondott másként és másként érinti, illetve találja el önazonosságunkat.

Pánikhelyzetben nem zárhatjuk ki azt, hogy a megértés eljut arra a pontra, ahol mint értelemalapozó szorongás tárul fel, a pillanat váratlanságában a teljességgel soha nem szabad önmagammal való azonosság  helyzetét értem, tisztán állok magam és szociális fóbiával terhes helyzetem előtt.

A megértett heideggeri szorongás azonban nem mentesülhet a létezés egzisztens paradoxonától, amikor az értett, a magam pszichikailag tiszta értettsége a társadalmi közegben komikumba vagy iróniába fordul át. Végső soron mindkettő a vélelmezett fantasztikus ön-magamnál-létet mint önazonosságot semmisíti meg, akárcsak Heideggernél semmisíti meg a Semmi-megismerés útját a Semmiről való vélekedés.

Erről a komikus átfordulásról, mint tényleges nem-értésről olvashatunk A halálos pánikbetegségben:

De ha a csoportterápiás szeánszon feláll egy pánikbeteg, és amit mond, az helyes – tehát megértette a kognitív terápia lényegét, de aztán, amikor cselekednie kell, éppen az ellenkezőjét teszi a terapeuta által elvárttal, amivel tehát azt bizonyítja, hogy mégsem értette meg a tanulási folyamatot: na, az aztán szorongatóan komikus. Végtelenül és félelmet keltően komikus, hogy valaki megérti a világ szánalmasságának és kicsinyességének teljes igazságát, mindezt valóban képes megérteni, de azt nem képes felismerni magát a szorongás önazonosságát, amit megértett.

Társadalompszichológiai szempontból az identitásunk az általunk betöltött szerepekben, attitűdökben, magatartásformákban, értékrendszerhez való kapcsolódásunkban mutatkozik meg. Az önazonosság-tudatunk a személyiségfejlődés és a szocializáció közös eredménye, és a neveltetés, a közösségi kölcsönhatások, tapasztalatok hatására formálódik olyanná, amilyenné.

Az identitásunk lehetővé teszi, hogy megkülönböztessük magunkat más élőlényektől. Az emberi közösségben élve éntudatunk teszi lehetővé nemcsak azt, hogy kontrolláljuk cselekedeteinket, hanem azt is, hogy másokkal együtt élni képesek legyünk.

Mégis adódik egy paradoxon: egyrészt vagyok én, és másrészt van az, aki engem én-ként definiál. Én azt mondom: én én vagyok. Az én-tudatom pedig azt mondja nekem: te vagy én. De mi lesz, ha >> folytatás a Pánikblogban: Az önazonosság paradoxona.

Szentendrei hasznos információk

Szentendre országunk egy kultúrában és művészetekben gazdag városkája. Emiatt nem meglepő módon kedvelt a kirándulók szemében is, ami miatt minden évben sokan látogatják a várost és környékét. Éppen ezért most összegyűjtöttük az összes szentendrei hasznos információt, amire csak szüksége lehet, egy oda látogatónak.

Szentendréről röviden

Szentendre városa Pest megyében a Szentendrei járás székhelye. A város 1870-es évekig kisvárosként volt számon tartva, hiszen alig érte el a négyezer fős lakosságot. Ami régen kisváros volt, annak területe ma már mindössze két városrészt foglal magába. Nevezetesen a Belvárost és a Szamárhegyet.

Az 1970-es évek végén nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolás a lakóterületet többszörösére növelte, ennek eredményeként a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros lakossága 2010-ben már elérte a 25 000 főt.

Szentendre lakossága

Szentendre népessége a 2015-ös adatok alapján 25 542 fő volt, amely a 2011-es népszámlálást leszámítva már az 1970-es évek óta folyamatosan növekedett. A városban túlnyomó többségben magyarok laknak, 87,9%-a volt az a 2011-es számláláskor. A legjelentősebb kisebbségeknek a németek számítanak 1,7%-kal, őket követi a cigányság 0,5%-kal, majd a szerbek 0,4%-kal, a horvátok, a lengyelek, a románok és a szlovákok 0,3%-kal, valamint az ukránok és a görögök 0,1%-kal. A város 2,2%-a valamely egyéb, nem hazai nemzetiséget képviseli.

Szentendre látképe

Sajátos mediterrán hangulatának és annak köszönhetően, hogy számos művész megfordult itt, joggal kapta meg a „Művészetek városa” elnevezést. Az egyedinek mondható városkép a törökök kiűzése után 1960-ban ideérkező szerb,dalmát és görög telepeseknek köszönhető. Az egyediség leginkább a különböző színes, barokk stílusú házaknak, szerb templomoknak, szűk sikátoroknak és csodaszép főterének köszönhető

Szentendrei látnivalók

Szentendre nem véletlenül népszerű a kirándulók körében, hiszen számos egyedi és nevezetes épülettel, hellyel találkozhatunk itt tartózkodásunk során. Ezek közül az alábbiakat mindenképp érdemes meglátogatni.

Szentendrei Fő tér

A város Főtere a történelmi városmag központjában található. A tér maga a volt szerb negyed központja. A közepén található Kalmár-keresztet még a Szerb Kereskedők Társasága emelte hálából, hogy a pestisjárvány végül elkerülte a várost.
A középkortól fogva itt volt a társadalmi és gazdasági élet színhelye. Gyakorlatilag itt futottak össze a budai, a visegrádi és a pilisi országutak.

Szamos Marcipán Múzeum

A magyarországi édességipar egyik meghatározó helyszíne Szamos Mátyás és Szabó Károly egykori műhelye. A cukrászda mellett található a múzeum, melyben különböző marcipán különlegességekkel és alkotásokkal találkozhatunk.
Emellett lehetőségünk van megismerkedni a cukrászat és marcipánkészítés mikéntjével, valamint vásárolhatunk kifejezetten Szamos termékeket is.

Egyéb szentendrei nevezetes épületek

Természetesen még ezen felül számos építményt érdemes lehet meglátogatnunk. Ezek között múzeumok, templomok, lakóházak egyaránt megtalálhatók. A teljesség igénye nélkül az alábbi listából mindenképp érdemes meglátogatnunk párat:

• Belgrád székesegyház – Szerb Egyház Múzeum
• Kovács Margit Kerámiamúzeum
• Blagovesztenszka templom
• Szerb Kereskedőház
• Ráby ház
• Pálffy ház
• Nikolics ház
  Dumtsa ház
• Bóbics ház
• A harangozó háza

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyakorlatilag Magyarország legnagyobb szabadtéri néprajzi gyűjteménye. Emiatt nemes egyszerűséggel a legtöbben csak Szentendrei Skanzen néven hivatkoznak rá. Az itt található épületek, tárgyak szinte pótolhatatlan és ezáltal felbecsülhetetlen értéket képviselnek.

Szentendre megközelítése

Az Auschwitz-tekercsek – Holokauszt

Az ENSZ határozata értelmében A Holokauszt Nemzetközi Napja – Auschwitz felszabadulásának napja, minden évben január 27-e.

Az Auschwitz-tekercsek először magyar nyelven

Az Auschwitz-jegyzőkönyv, más írásmóddal: auschwitzi jegyzőkönyv az auschwitzi koncentrációs táborból megszökött két rab, Rudolf Vrba és Alfred Wetzler beszámolója alapján 1944 április végén Szlovákiában készített összefoglaló irat a táborban történtekről, a tömeges gyilkolás tényéről, méreteiről és módszereiről, kordokumentum a náci népirtásról. Szövegét kezdetben titkos csatornákon terjesztették, az első részleteit külföldön publikálták. Magyarországra is gyorsan eljutott, de tartalma nem került nyilvánosságra. Közvetve valószínűleg így is hozzájárult a budapesti zsidóság deportálásának megakadályozásához.

Heller Ágnes írja a most megjelenő Auschwitz-tekercsről:

Ahogy a reményét vesztett hajótörött üzenetet küld egy palackban, hogy valaki esetleg majd valamikor hírt kapjon hajójuk vesztéről, úgy küldött üzenetet halálára várva Gradowski Auschwitzban arról, ami ott történt, azoknak, akik esetleg olvasni fogják.

– A Múlt és Jövő hírlevele

Kedves barátaink! A Nemzetközi Holokauszt Napra – ez Auschwitz felszabadulásának napja, január 27 – jelentetjük meg magyar nyelven a holokauszt…

Forrás: Az Auschwitz-tekercsek – Holokauszt Napja

_________________________________________

DiCaprio és a grizzly . A visszatérő

DiCaprio és a grizzly medve az Oscar-díjas A VISSZATÉRŐben – egy lapos kalandfilm

A főszereplő DiCaprionak nem sok lehetősége adódik a jellemformálásra. Alakját inkább csak külsőségek határozzák meg (alaposan elmaszkírozott arc, sebek és hegek, öltözék, nyögések és ordítások), fogalmazhatunk úgy, hogy

minden meg van mutatva, de semmi sincsen művészileg ábrázolva.

A táj gyönyörű, az emberi szenvedés megrázónak szánt képeit azonban önmaguk ellentétébe torzítja a művészi átlényegítés hiánya és a túlélési jelenetek hiteltelensége. Számomra a film sokkal inkább volt bosszantó, mintsem szórakoztató. Az viszont sajnálom, hogy a grizzlymedve nem kapott Oscar-díjat.

Forrás: A visszatérő – DiCaprio Oscarja

Gondolta a fene (bakik, lapszusok)

Gondolta a fene – mondta Arany. vagy nem mondta. De biztos, hogy nem Ady nem mondta. És frissítés – 2016: amikor még fontos volt nekem, mit ír és mit ér a kárpátallyasi média.

A vita nem újkeletű, most találtam meg, hogy a gandolta a fene kérdését kellőképpen körbejárta az Urbanlegends.hu 2015-ben, azaz 10 évvel fenti írásom keletkezése után. A lényeg ugyanaz: Arany János sosem írta le a neki tulajdonított mondatot. Ady neve érthetően fel sem merül az összefoglalóban:

Gondolta a fene – mondta Arany János

Régebben, amikor még rendszeresen olvastam Kárpátalja akkor legkevésbé olvashatatlan újságját, sorra találtam a fentihez hasonlatos kisebb-nagyobb, olykor viszont bődületes bakikat. Ízelítőül néhány (kattintásra a Vipera News-ba írt sziszegéseim nyílnak meg – amíg még fenntartom ezt a domaint és nem válik a tartalma a hűtlen idók olcsó martalékává):

Forrás: Gondolta a fene (bakik, lapszusok)

Évával a Csillagszállóban

Ma a szép kiállítású, tartalmas lapszám tiszteletpéldányai is megérkeztek. Sajnos a kiadvány webes interpretációja nem alkalmas a teljes anyag megismerésére. Fenn van ugyan a tartalomjegyzék, de az írások nem érhetők el, illetve néhány cím kattintható, de ekkor nem weboldal nyílik meg, hanem letöltődik a szöveg Word doksija. Emögött biztosan van valamilyen megfontolás (takarékosság?, szerzői jog?), de nem igazán alkalmas forma.

Ezért én – Éva nevében is megköszönve Pálfi Anna főszerkesztőnek a megkeresést, a publikációkat és a példányokat – nem is a .doc-elérést, hanem két megjelent versem rendes blogos megjelenésének a linkjét tűzöm be ide:

útjánÉvával a Csillagszállóban.

Új digitális József Attila Összes

Az életmű egyben, egy helyen eddig sehol nem volt elérhető az interneten, bár az Összes Versek fenn voltak eddig is (például a Magyar Elektronikus Könyvtárban), de itt most böngészhetővé vált az összes egyéb JA-írás is. A rendszer kitűnően kereshető, vannak betűrendes és kronologikus mutatók, a kereső azonnal kiírja a mű címét, amint egyezést az általunk begépelttel. A tipográfia is igényes, a megjelenés kereső- és mibilbarát: József Attila Összes a neten

Rakd össze – 7. (Hármasugrás – 2)

Ezúttal 3 zeneszerző műveinek címében keressük azokat a szavakat, amelyekkel olyan összetételeket képezhetünk, hogy a hozzáadott szavak kiadják a megfejtést.

Rakd össze – 7. (Hármasugrás – 2).

Rakd össze! Hármasugrás: játékszabály, példa

Asszociációs játék: Hármasugrás

Frissítés: 2020-ban valószínűleg új fordulót indítok, ez már bejelentettem a Facebook Ludus csoportjában, ahol jelenleg aktívan folyik a játék több mint 200 tag (ebből 15-20 aktív) résztételével. Könyvajándékok is lesznek, ezeket a játékosok ajánlják fel egymásnak.

Asszociációs játék: Hármasugrás: adott 3 alkotó neve. Egy-egy művük címéből vett 1-1 szóval alkossatok szóösszetételt. A hozzáadott szavakból rakjatok össze egy hármas szóösszetételt: ez a megfejtés! Facebookon kell beküldeni > Hármasugrás: játékszabály, példa.

Rakd össze! – A murvakor

Új feldvány

Tó fodra ont murvakort / párája dönt rád kőzáport – így kezdődik a költőként legkevésbé sem ismert Kállay Labord, a fantaszta Madagaszkár-kutató méltán elfeledett és míves képzavarokban gazdag, természeti és ipari allegóriákkal ékes kőzúzó költeménye, amely bár az irodalomtörténetbe nem írta be szerzője nevét, de jó eszközül szolgálhat arra, hogy kezdő sorát széttagolva egy ténylegesen híres alkotó nevét rakhassuk ki a sorokhoz illesztett kiegészítésekből:

TÓ
FO
DRA
ONT
MUR
VA
KORT

1. súgás (az első sorhoz): Heltai Jenő dalainak az a része, mely túlnyomónak mondható

2. súgás (az ötödik sorhoz): Móricz Zsigmond

3. súgás (a harmadik sorhoz): Hercules 2.

Megfejtés:

>>

>>

>>

Karinthy Frigyes

Így jön ki:

KATÓ
FORINT
HYDRA
FRONT
MURI
VAGY
KORTES

A súgásokban Heltai Mert dalaimnak… c. versére és az abban szereplő kis Katóra; Móricz Zsigmond Úri murijára; illetve a mitológiabeli  Hecules második hőstettére (legyőzte a Hydrát) utaltam (szándékosan latinos írásmódot használva). – Köszönöm a játékot, gratulálok a megfejtőknek. Hamarosan jön a következő feladvány.

Rakd össze! – 3 (A murvakor).