A transzferár nyilvántartásra kötelezett adózók egy adott adóév utolsó napján a bevallás benyújtásáig kötelesek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. A jogi szabályozás hatálya alá esnek a kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságok, egyesülések, európai részvénytársaságok, szövetkezetek, európai szövetkezetek és külföldi vállalkozók (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságokat, és azokat az adózókat, amelyekben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással).
Az adózók a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségk megsértése esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók. Az adóhatóság az utóbbi időben kiemelt figyelemmel végez transzferár-ellenőrzést.
Bár társblogunk több közleményben is foglalkozott a 2012. január 1-jétől hatályba lépett törvényi szabályozás változásaival, a hozzánk érkező megkeresések alapján azt tapasztaljuk, hogy a 22/2009. évi PM-rendeletből nem olyan könnyű kihámozni, pontosan mi az, ami ez év elejétől megváltozott. Ezért segítségére sietünk olvasóinknak: az alábbi összefoglalót szakértői vélemény alapján állítottuk össze.
Tehát:
Mint ismeretes, a 2012 január 1-jétől hatályba lépő adóváltoztatások számos új elemmel bővítették a kapcsolt vállalkozások illetve a transzferárazás kérdéskörét. Ilyenek például
a társasági adótörvény változásai
Fontos tudni, hogy a Magyarországon kívüli fióktelepekre vonatkozóan megszűnik a transzferár nyilvántartási kötelezettség. A belföldi illetőségű adózó fióktelepe és külföldi kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek esetében tehát nem kell adóalap-módosítást végezni, illetve transzferár nyilvántartást készíteni, amennyiben a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak a felek. Az egyetlen kitétel hogy a belföldi illetőségű adózó fióktelep, olyan egyezményes országban található, ahol az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.
Továbbra sem mentesül a nyilvántartás készítési, illetve adóalap módosítási kötelezettség alól az adózó külföldi fióktelepe, illetve külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti tranzakció.
Alultőkésítési szabály: A 2011-es alultőkésítési szabály értelmében, amennyiben az adózó nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, melyek esetében az adóévben kamatot számolt fel, meghaladja a saját tőke háromszorosát, köteles adóalapot módosítani. Az 2012. január 1-től a kötelezettségek számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással fennálló kamatmentes, vagy nem piaci mértékű kamatot felszámító – ahol az piaci kamat és ténylegesen fizetett kamat különbözetével az adózó csökkenti az adózás előtti eredményét – kölcsönöket is.
Az adózás rendjéről szóló törvény változásai
Mulasztási bírság változása: Amennyibe az adózó a határidőre – adóévet követő 150. nap – nem készíti el a nyilvántartást, vagy a nyilvántartás hiányos, akkor az adózó mulasztási bírsággal sújtható. A korábbi években ez 2 millió forintig terjedhetett és nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) szabhatta ki az adóhatóság. Az új szabályok figyelembevételével az első transzferárral kapcsolatos jogsértés esetében a mulasztási bírság összege változatlan. Ismételt jogsértéssel esetén az adózó nyilvántartásonként akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, valamint ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetében a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott bírság összegének nyolcszorosát.
Transzferár nyilvántartás nyelve: A korábbi esetekben nem volt szükséges szakfordítást készíteni abban az esetben ha a nyilvántartás nem magyar nyelven késztetette az adózó. Az új törvény értelmében, abban az esetben ha az adózó a nyilvántartását nem magyar, angol, francia vagy német nyelven készítette el akkor az adóhatóság felhívására köteles annak (vagy kijelölt részeinek) magyar szakfordítását elkészíttetni a megadott határidőn belül.
22/2009. évi PM rendelet változásai
Bővült a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati tranzakciók köre. Az PM rendelet változásainak értelmében a következő kapcsolt vállalatok menetsülnek:
- a belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan, feltéve, ha az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét [Tao. 18. § (8) ]
- az olyan kapcsolt vállalati ügyletek esetében, amelyek szokásos piaci árát az állami adóhatóság határozatban megállapította, a határozat érvényességének idejére
- a nem főtevékenységhez kapcsolódó, független vállalattól igénybevett szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés esetén, amennyiben azt változatlan összegben terhelik tovább a kapcsolt vállalkozásra
- ingyenes pénzeszköz-átadás
- az 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban
Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásának bevezetése
Az PM rendelet legnagyobb újítása az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásának fogalmának bevezetése volt.
Azon kapcsolt vállalati ügyletek minősülnek alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak, melyek a kapcsolt vállalkozások közötti alacsony kockázattal járó, rutinjellegű, nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, az a PM rendeletben meghatározott értékhatárt nem haladják meg, és az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak. A PM rendelet 1. számú melléklete TESZOR kódok szerint behatárolja ezen szolgáltatások körét.
Az értékhatár egy hármas feltételrendszerre épül, melyet a nyilvántartást készítő szempontjából kell vizsgálni. Az ügylet értéke a 150 millió forintot nem haladhatja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladhatja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át.
Amennyiben a kapcsolt vállalati ügylet megfelel a fenti értékhatárnak és százalékoknak, abban az esetben az adózó a korábbi egyszerűsített nyilvántartásnak megfelelő tartalommal készítheti el az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások dokumentációját.
A PM rendelet további feltételeket is megfogalmaz, miszerint a nyilvántartás a költség jövedelem módszerrel kell elkészíteni, és az alkalmazott haszonkulcsnak a 3%-tól 7%-ig terjedő tartományon belül helyezkedik el. Amennyiben az alkalmazott haszonkulcs ezen tartomány kívül helyezkedik el, akkor az érintett szolgáltatások esetében az adózó összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani a kapcsolt vállalati ügylet szokásos piaci jellegét. Tovább, amennyiben az adózó független félnek nyújtott, vagy független féltől vett igénybe az adóévben – vagy azt megelőző két adóévben – hasonló típusú alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatást, és megállapítható, hogy a fent említett tartományon belüli haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő megállapításra vezetne, akkor az adó nem jogosult ilyen nyilvántartás készítésére.
A PM rendeletben szereplő módosítások alkalmazhatóak a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint a PM rendelet hatályba lépésének napja, azaz 2012. január 1-je.
A hivatkozott rendelet teljes szövege a 2012-re vonatkozó változások jelölésével itt érhető el:
BDK NET PR tartalom 