Szociálpszichológia… Talán még most is rejtelmesen-sejtelmesen hangzik sokak számára. Holott a társadalom lélektani állapotáról és mentális egészségéről az árulja el a legtöbbet, hogy működnek-e – és a társadalmat milyen mértékben hatják át – a szolidaritás elemi és komplexebb mechanizmusai. Hol tartott ezen a téren Magyarország 2007-ben – és jaj, hol tart most…
Társadalmi szolidaritás vagy szociális fóbia?
Farkas András alábbi fontos cikke eredetileg az azóta megszűnt Hírszerzőben jelent meg 2007-ben. A Google azóta nem találja. Illetve egy ideje most már újra olvasható a teljes szöveg itt, az Első.XYZ blogon:
Frissítés 2022: Alább szó esik a magyar billentyűzet-kiosztásról is, de előbb bemutatjuk az aktuálisan optimalizálás alatt álló céges honlapot, illetve magát a szervizi és szakbolti szolgáltatást.
Laptop szervíz Budapest, Fehérvári út
Legnagyobb notebook alkatrészkészlet Budán
A javítóműhely szakmai blogja aktuálisan többek között a helyes akkumulátor töltésre figyelmeztet. Illetve arra, hogy a vékonyabb és kompaktabb hordozható gépekben a teljes rendszer hűtését egyetlen hűtőventilátor látja el, így notebook üzemképességét ennek az eszköznek az állapota határozza meg. A ventilátor az évek során beszennyeződik és elhasználódik, használat közben jellegzetes kellemetlen hanggal jelzi, ha nem megfelelő a hatékonysága működik. Ilyenkor automatikusan működésbe lép egy túlterhelést gátló védelmi rendszer. Ez akkor következik be, amikor a hőmérséklet túllép egy határértéket a gépház belsejében.
A hűtőegységek karbantartása megelőzheti a komolyabb károsodásokat, de jó megoldás egy hűtőpad vagy állvány beszerzése a mobil készülékhez. A Fehérvári úti laptop szervíz Magyarországon a legszélesebb körű raktárkészlettel rendelkezik, így minden notebook típushoz és modellhez tudnak ajánlani nemcsak ventilátort és magyar billentyűzetet, hanem HP kijelzőt, Lenovo alaplapot, Intel processzort, Dell akkumulátort és Asus töltőt.
A két utóbbi termék igen keresett a Signal Computer cég szaküzleteiben és online áruházában. Itt az összes notebook gyártó alkatrészei megtalálhatók. Ezeket a cég egyenesen a gyártótól szerzi be, így az áraik is a legjobbak.
Magyar billentyűzetkiosztás, matricák
A magyar felhasználók többségének laptopján nincs magyar billentyűzet. Vásárláskor az üzletben nem ez a notebook választás fő szempontja, és a hosszú ékezetes magyar karakteres betűgombok hiánya nem okoz semmilyen különösebb fennakadást a géphasználatban, mivel a kijelzőn ezeket – a magyar nyelv ékezetes betűit – meg lehet jeleníteni megfelelő billentyűzetkiosztással. Az anyanyelvünkre jellemző karakterek begépelését felragasztható betűmatricák segíthetik.
Laptop billentyűzet: magyar karakterkiosztás – QWERTZ
A magyar nyelv használatát könnyítő QWERTZ kiosztású laptop billentyűzetet a Z és Y betűgombok felcserélése jellemzi az angol QWERTY klaviatúrához képest, főként Európában német hatásra terjedt el, szemben az angol nyelvre visszavezethető nemzetközivel: a nyomdaipari technológia német közvetítéssel érkezett hozzánk, ezt örökölték meg a magyarbillentyűs számítógépek.
Exkluzív ajánlat a budapesti szerviztől: Gyári új magyar kiosztású Lenovo ThinkPad E531 E540 W540 T540P notebook billentyűzet és használt Asus Cerberus Gamer magyar laptop billentyűzet MKII.
A trianoni traumáról és az ebből következő, a magyarságra ma is jellemző sértettségről-frusztráltságról sokan sokat írtak. Az 1920-ban aláírt békeszerződés nyilvánvalóan nem volt igazságos Magyarországra nézve, de ha még részletesen el is olvassuk, mi és hogyan vezetett idáig, a dologra meglehetősen cinikus és egyáltalán nem adekvát az a válasz, hogy de hát “tetszett volna nem elveszteni a háborút”, akkor lehetett volna győztes pozícióból tárgyalni és még ezt-azt hozzákanyarítani az országhoz. Lehet, hogy Magyarországot volt miért megbüntetni, ennek mértéke azonban túlment az arányosságon. Másfelől ugyanígy rossz megközelítés csak azt elsorolni, hány magyar került határon túlra. Ha ezt az adatot hangsúlyozzuk, nem illik elhallgatni: hogy hány nem magyar került saját hazába az új határok megvonásával?! Na ugye!!
Természetesen jobb lett volna a határokat, amennyire ez lehetséges lett volna, az etnikai határok mentén megvonni. De nem lehet-e azt az igazságot is belátni, hogy a kilendített inga a túloldalon is épp annyira kileng? Ha Magyar Királyságnak sok milliónyi nem magyar alattvalója volt, igazságos dolog-e azon sikítozni, hogy egy háborúvesztés után meg több milliónyi magyar lett más ország állampolgára?
Az igazság odaát van, nem pedig itt, ahol a politika Trianonra is rátelepszik.
Friss hír, hogy új könyv készül a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről. Az MTA sajtóosztálya küldte ezt a szöveget:
Tisztelt Szerkesztő!
Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely az mta.hu oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését.
Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről
Kik, milyen körülmények között és hogyan próbáltak meg teljesíteni egy lényegében reménytelen küldetést? Milyen stratégiával és taktikákkal igyekezett minél kedvezőbb békefeltételeket kicsikarni Magyarországnak a az első világháborút lezáró párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ – nagyrészt korabeli, közöttük a szakemberek számára is újdonságot jelentő – a nagypolitika kulisszái mögé is betekintést engedő dokumentumok segítségével az a hamarosan megjelenő kötet, amelyet az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett.
Negyed óra – a feljegyzések szerint ennyi ideig tartott, amíg Benárd Ágost, magyar királyi munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter aláírták a Nagy-Trianon palota Cotelle termében Magyarország nevében az I. világháborút lezáró békeszerződést.
Az ehhez – a magyar békeküldöttség hivatalos naplóját vezető Wettstein János követségi tanácsos szavaival – „szomorú szertartás”-hoz vezető utat, pontosabban a delegáció 1920. január 5. és június 4. közötti tevékenységét mutatja be A Magyar békeküldöttség naplója: Neuilly – Versailles – Budapest (1920) címet viselő, forrásokat és tanulmányt is közlő kötet.
Az olvasó minisztertanácsi jegyzőkönyvekből, magánnaplókból, magánlevelekből, visszaemlékezésekből, újságcikkekből, karikatúrákból és fényképekből alkothat képet egyebek mellett a háború utáni Párizs mindennapjairól, a hírektől elzárt, tehetetlenségük miatt szélsőséges érzelmi ingadozások között élő delegátusok leginkább komor, néha tréfás pillanatairól.
A kötet készítői igyekeztek releváns, jellegzetes és érdekes darabokat válogatni; közülük jó néhány első közlés – valódi historiográfiai unikum. Témájuk szerteágazó: a magyar delegátusok feladatköre, a franciaországi magyar hadifoglyok helyzete, Apponyi Albert beszéde, a területvédő propaganda, számos portré a békeküldöttség tagjairól, egy tudósítás a párizsi árviszonyokról, egy alternatív határjavaslat Székelyföld visszacsatolásáról, a magyar küldöttek fantáziáját is megmozgató franciaországi szépségverseny, illetve a békekonferencia végső döntése a magyar határokról.
Érdekes az a kötetből szintén megismerhető vita, amelynek lényege, hogy megtagadhatja-e Magyarország a békeszerződést aláírását, ha a konferencia nem fogadja el javaslatait.
Kevéssé ismert, hogy miként jutott osztályrészül a senki által nem kívánt tizenöt perces történelmi hírnév a békeszerződés aláíróinak. Kiválasztásukra ugyancsak kitér a könyv.
A kötetben a forrásokon kívül olvashatók a magyar békeküldöttség által 1920. januárja és márciusa között benyújtott 38 jegyzék és a hozzájuk tartozó mellékletek listája, a szakirodalmi, levéltári és múzeumi hivatkozásokat tartalmazó forrás és irodalomjegyzék, valamint névmutató.
Nagy-Trianon palota – a békeszerződés aláírása 1920-ban: egy lassan száz éves történelmi trauma
A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében (1920. június 4.)
Az ENSZ határozata értelmében A Holokauszt Nemzetközi Napja – Auschwitz felszabadulásának napja, minden évben január 27-e.
Az Auschwitz-tekercsek először magyar nyelven
Az Auschwitz-jegyzőkönyv, más írásmóddal: auschwitzi jegyzőkönyv az auschwitzi koncentrációs táborból megszökött két rab, Rudolf Vrba és Alfred Wetzler beszámolója alapján 1944 április végén Szlovákiában készített összefoglaló irat a táborban történtekről, a tömeges gyilkolás tényéről, méreteiről és módszereiről, kordokumentum a náci népirtásról. Szövegét kezdetben titkos csatornákon terjesztették, az első részleteit külföldön publikálták. Magyarországra is gyorsan eljutott, de tartalma nem került nyilvánosságra. Közvetve valószínűleg így is hozzájárult a budapesti zsidóság deportálásának megakadályozásához.
Heller Ágnes írja a most megjelenő Auschwitz-tekercsről:
Ahogy a reményét vesztett hajótörött üzenetet küld egy palackban, hogy valaki esetleg majd valamikor hírt kapjon hajójuk vesztéről, úgy küldött üzenetet halálára várva Gradowski Auschwitzban arról, ami ott történt, azoknak, akik esetleg olvasni fogják.
– A Múlt és Jövő hírlevele
Kedves barátaink! A Nemzetközi Holokauszt Napra – ez Auschwitz felszabadulásának napja, január 27 – jelentetjük meg magyar nyelven a holokauszt…
Ha kicsit is érdekelné a Viperát a futball, okosan értekezne arról, hogy persze, győzni jó, örülni jó, együtt örülni még jobb, a teljesítmény előtt illik kalapot emelni és hogy normális körülmények között egy kontinentális bajnokságon elért győzelmet és a valószínű továbbjutást utcai fiesztával ünnepelni érthető és jogos. Mindez azonban ma Magyarországon éppen hogy nem normális körülmények között történik, hanem olyan előzmények után, olyan helyzet közepette és olyan következmények árnyékában, amelyek mindenre okod adhatnak, csak önfeledt ünneplésre nem.
És mi lesz a független Ukrajnával? Szétesik, megszűnik vagy tovább agonizál? Vágóhídra hajtja, nyomorra kárhoztatja és/vagy menekülésre kényszeríti lakosait (köztük az itt élő magyarokat) – avagy képes túllépni saját szennyes árnyékán, kihúzni magamagát üstökénél fogva a krízisből, és legalább a javulás halovány reményét felvillanthatja azok előtt, akik – főleg a fiatalok – mindenek dacára mégis itt szeretnék építeni jövőjüket? > Az ördög és a VPS
Ez a poszt akkor született, amikor szervereket bérbe adó és hostingoló cég honlapját optimalizáltam. Innen a furcsa szövegű linkek.
Virtuális szerverek bérlés – VPS szolgáltatás – közélet, politika, ukrajna, magyarország, honlap google keresőoptimalizálás – Az ördög az egészben, a részletekben lakik, rejlik – a kárpátaljai magyarság helyzete ukrajnában
BDK NET PR tartalom 