A dolgok divergenciája

Konvergens és divergens gondolkodás

Kognitív, konvergens és divergens gondolkodás

A pánikbetegség megértéséhez és a szindróma gyógyításában szükséges a kognitív gondolkodás megértése, a divergens és konvergens gondolkodás pontos megkülönböztetése

Per definitionem: a konvergens gondolkodás fókuszában egy pontosan meghatározható és jól körülírható probléma áll, amelyre egyetlen lehetséges és egyben megfelelő megoldás létezik. Az elménkben zajló konvergens gondolkodási tevékenység ennek megtalálására irányul. Ezt a gondolkodási módszert alkalmazzuk, ha a zoknink párját keressük nagymosás után, vagy ha egy matematikai műveletet végzünk, hogy megoldjuk a gyerek házi feladatát. Egyetlen jó megoldás létezik, nincsen más alternatíva.

A divergens gondolkodás folyamata ellenben olyan problémára keresi a legjobb megoldást, amelyre nézve nem is biztos, hogy ilyen létezik, illetve nem biztos, hogy csak egyetlen ilyen van. Ebben az esetben magát a problémát sem könnyű definiálni, más-más aspektusból nézve más-más lehet a lényeges eleme, más-más megvilágításba kerülhet a problémafelvetés egésze. Ilyenkor voltaképp a gondolkodási processzus nem is annyira s probléma megoldását célozza, hanem azt, hogy egyáltalán a felismert probléma megoldásához hogyan kezdjünk hozzá.

A pánikbetegség gyógyításában is a különböző aspektusok és lehetőségek megvilágítása a rulajdonképpeni cél.

Dr. Kállay O. Béla pszichológus vallja:

Szükségem van a dolgok örök divergenciájára, hogy mindig legyen, ami taszít és ami vonz, belepusztulnék az állandóságba és egyneműségbe. Szükségem van az időre, mert már bennem függnek a hajókötelek, bennem a létra (Weöres) és tőlem függ a pánikbeteg meggyógyításának divergenciája.

Észre sem veszed

A Kő és árnyék c. kötet versei:

Észre sem veszed esélyed sincsen arra, elszakadj ezer kötéssel visszafog a képzet hogy erdeidben kristály víz fakad és fáid

>> tovább

Rakd össze! – A murvakor

Új feldvány

Tó fodra ont murvakort / párája dönt rád kőzáport – így kezdődik a költőként legkevésbé sem ismert Kállay Labord, a fantaszta Madagaszkár-kutató méltán elfeledett és míves képzavarokban gazdag, természeti és ipari allegóriákkal ékes kőzúzó költeménye, amely bár az irodalomtörténetbe nem írta be szerzője nevét, de jó eszközül szolgálhat arra, hogy kezdő sorát széttagolva egy ténylegesen híres alkotó nevét rakhassuk ki a sorokhoz illesztett kiegészítésekből:

TÓ
FO
DRA
ONT
MUR
VA
KORT

1. súgás (az első sorhoz): Heltai Jenő dalainak az a része, mely túlnyomónak mondható

2. súgás (az ötödik sorhoz): Móricz Zsigmond

3. súgás (a harmadik sorhoz): Hercules 2.

Megfejtés:

>>

>>

>>

Karinthy Frigyes

Így jön ki:

KATÓ
FORINT
HYDRA
FRONT
MURI
VAGY
KORTES

A súgásokban Heltai Mert dalaimnak… c. versére és az abban szereplő kis Katóra; Móricz Zsigmond Úri murijára; illetve a mitológiabeli  Hecules második hőstettére (legyőzte a Hydrát) utaltam (szándékosan latinos írásmódot használva). – Köszönöm a játékot, gratulálok a megfejtőknek. Hamarosan jön a következő feladvány.

Rakd össze! – 3 (A murvakor).

A delphoi jósda felirata

Az nem jó megoldás, ha valami ismeretlent csak azért ismerünk meg, hogy aztán egy sötét pincébe zárjuk. Ebből csak újabb szorongás, frusztráció származhat. Folytatásra most már nem kerül sor, a linkre kattintva egy kereső honlapot találsz.

Rakd össze – 2

JÁTÉK! A megfejtők egy-egy értelmes szóra, kifejezésre asszociálnak úgy, hogy a hívósorok elé vagy mögé olyan betűket illesztenek, amelyek aztán az adott sorrendben >> sorozatom második feladványa: Rakd össze – 2.

Szerb Antal ismerte a pánikrohamot?

„A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal.” – így indul Szerb Antal ragyogó regénye, az Utas és holdvilág. Hogy miben állt ez a baj, ahhoz sajnos el kell olvasni a regény. Illetve nem sajnos: hálistennek. Ugyanis az egyik legszórakoztatóbb magyar prózamű. De itt most kicsit más megközelítésben idézhetjük fel egy részletét: Szerb Antal ismerte a pánikrohamot?