Androidos táblagép tesztelése

tablet érintőkijelző. android diagnosztika
androidos tablet diagnosztikája. érintőképernyő

Tablet teszt – Android alkalmazások

A tablet számítógépek érintőkijelzőjét az erre kifejlesztett Android operációs rendszer képes a legeredményesebben kezelni. A Google tulajdonát képző oprendszer egyik sajátossága, hogy rengeteg alkalmazás tölthető le hozzá. Az alkalmazások többsége ugyan kifejezetten okostelefonok részére készült, de a korszerű tabletgépek kivétel nélkül alkalmasak arra, hogy futtassák ezeket az applikációkat. Ezek száma már akkor is meghökkentően magas, ha csupán a Google Play áruházban elérhető mobilalkalmazások hosszú sorát nézzük végig. A kategóriákba sorolható kiterjesztések között külön is érdeklődésünkre tarthatnak számot a diagnosztikai beépülők, ezekből nem árt egyet-kettőt minden táblagépre telepíteni, segítségükkel folyamatosan ellenőrizhetjük a gépünkön futó funkciókat és a külső eszközök működését is. A futólagos felsorolás is elég hosszú, a Phone Doctor Plus beépülő programmal például a következű egységeket tesztelhetjük: multitouch, touch screen (érintőkijelző), headset és mikrofon (telefonbeszélgetéshez), hangfájlok lejátszására való hangszóró és hangfelvételre szolgáló mikrofon, hívásellenőrzés, fizikai sebesség- és gyorsulásmérő, giroszkóp (vizszintes-függőleges beállítás), távolság érzékelő, tablet kijelző, az égtájakat jelző iránytű, gyorstároló, operatív fizikai és virtuális memória, a tablet processzororának terhelése, kamera készenléti állapota, rezgés, flash, fejhallgató-csatlakozó megfelelősége, GPS funkció, 3G chip, Wi-Fi teszt, Bluetooth diagnosztika, hangerő szabályozó gombok, hőmérséklet-érzékelő, páratartalom érzékelő, légköri nyomás érzékelése, lépésszámláló, fényérzékelő, okosTV-távirányító funkció, pulzusmérés.

A teszteredményeket érdemes érdemes egy kockás füzetbe feljegyezni. Ha ez avítt megoldásnak tűnik, adott a lehetőség egy online dokumentum készítésére a Google Drive felhőjében való tárolásra. A 15 GB ingyenes tárhely ideális mindazok számára, akik akár több tízezer szöveges dokumentumot akarnak gépük winchesterével szinkronizált módon online elérhetővé tenni. Az Android operációs rendszerek platformja lehetővé teszi, hogy az asztali PC-n beállított Google-fiókhoz tablet készülékünkről is mindig hozzáférjünk fiókunkhoz, így nemcsak Gmail alkalmazáshoz, hanem pl. Google Docs rendszerében tárolt valamennyi dokumentumhoz, táblázathoz, fotóhoz, hanganyaghoz.

Ezeket érdemes karbantartani és a kezelő applikációkat, szoftvereket rendszeresen frissíteni.

A szöveges tartalmak tárolása különösen fontos lehet annak, aki a keresőoptimalizálás terén végzett munkájában tartalommarketing eljárásokat alkalmaz. Egy érintés a képernyőn, máris nyílik a PR-cikk, fel lehet tenni egy marketingblogba.

Diagnosztikai alkalmazás, teszt program android operációs rendszer alatt működő tablet géphez, okostelefonhoz. Erintőkijelző, GPS, processzor, Wi-Fi, Bluetooth

Forrás: Diagnosztikai alkalmazások androidos gépekhez | Laptop Café

Reklámok

Megszűnik az Adobe Flash: jó hír a SEO-szakembernek

Az Adobe Flash eltűnésével egy SEO-mumus hal ki

megszűnik adobe flas - laptop akkumulator
Számos gondot szüntet meg az Adobe Flash Player megszűnése 2020-tól

Az Adobe Flash Player alkalmazások afféle mumusok voltak a honlap optimalizálásban, ugyanis a Flash elterjedésével a honlaptulajdonosok részéről megjelent a fokozott igény arra, hogy a weboldalon megjelenő különböző tartalmi elemeket dinamikusak legyenek, mozogjanak, változzanak, netán interaktív módon reagáljanak a felhasználó akcióira. A flash-programozás igen jól fizetett ágazattá vált, ugyanakkor a honlapok betöltődése lelassult alkalmazásától – és a Google sem tudott vele mit kezdeni: sem leolvasni, sem értékelni nem voltak képesek az algoritmusok az alapvetően vizuális élményt nyújtó dinamikus elemeket.

Eredetileg egyébként a Flash egyszerű animáció-készítő programnak indult, később azonban egy komplex platformmá fejlődött, mely alkalmas a weboldalon belüli mobil tartalmak, interaktív prezentációk vagy akár önálló, teljes honlapok készítésére is. A flash technológia bámulatosan gyors elterjedésének és a weblaptulajdonosok körében mutatkozó népszerűségének több oka van, ezt nem részletezem, de tény, hogy az internetes webfelületeken megjelenő tartalmak jó része – sajnos – elképzelhetetlen lenne Flash nélkül.

Igen: sajnos. És nemcsak azért, mert a Flash kliensoldali lejátszóprogramja SEO-szempontból kész tragédia: döbbenetes mértékben lelassítják és terhelik a kliens számítógépet, mivel nem megfelelően optimalizálták a benne található ún. video codec-eket. Ez nagy hátránynak mutatkozik a kisebb teljesítményű (netbook, tablet) hordozható eszközök felhasználóinak. Arról nem is beszélve, hogy még azt aksi is hamarább lemerül, ha ilyen cuccok futnak.

A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a Flash-ben létrehozott és megjelentett weboldalak vagy oldalelemek tartalmát a Google nem képes indexelni, így

a Flash-tartalmak nem jelennek meg a találati listákban.

A súlyos biztonsági problémákat most ne is említsem. Ennek ellenére a Flash tartalmakkal sok millió weboldalon találkozhatunk, és szegény SEO-szakember a tüdejét kiköpheti, annyit beszélhet a fenti hátrányokról, akkor is ragaszkodnak hozzá a honlapok büszke tulaqjdonosai. Mert olyan szép. Olyan modern. Holott programozási szempontból egy túlhaladott ócskaság.

Számos böngésző már alapbeállításként blokkolja a Flash Player elemeket, minden weboldalon külön engedélyeztetni kell. Mivel ez visszaszorítja hatékonyságát, az Adobe cégnek is lépnie kellett.

Az Adobe cég bejelentette, hogy a web egyik legkockázatosabb eleme, az Adobe Flash Player 2020-ig fokozatosan meg fog szűnni.

Az Adobe közleménye szerint már elég előrelépést értek el a nyílt forráskódú internetes szabványokon belül – mint amilyen a HTML5 – , ezért eljött az ideje a Flash forgalomból való kivonásának. Az Adobe és Macromedia számos innovációt nyújtott a weben a böngésző pluginek segítségével, éppen ezért szilárd meggyőződésük – állítják -, hogy 2020 végéig mindezek a szükséges médiafunkciók és -szabványok széles körben elterjednek és elérhetők lesznek az ügyfelek számára azután is, hogy a Flash Player leépül.

Pontosabban ezt azt jelenti, hogy az Adobe Flash Player a vállalat szerint 2020-től már egyáltalán nem fog működni., sem régebbi, sem újabb változatait nem lehet majd futtatni, és értelemszerűen frissítések sem lesznek hozzá.

Forrás: Az Adobe Flash megszűnik | Laptophardware

A laptopszervízeket is működtető budapesti cég honlapján közzétett hírben egyébként a szerző kitér arra is, hogy az Adobe Flash magas energiaigénye miatt a szerviz munkatársait eddig is azt ajánlották a laptoptulajdonosoknak, hogy a készülék akkumulátorának megkímélése érdekében kerüljék a Flash-megoldásokat alkalmazó honlapokat. A laptop akku üzemideje sokkal hosszabb, hanem kell a szoftver energiaigényeit kielégíteni.

Trianon: Mi történt 97 éve?

Trianon igazsága is odaát van?

A trianoni traumáról és az ebből következő, a magyarságra ma is jellemző sértettségről-frusztráltságról sokan sokat írtak. Az 1920-ban aláírt békeszerződés nyilvánvalóan nem volt igazságos Magyarországra nézve, de ha még részletesen el is olvassuk, mi és hogyan vezetett idáig, a dologra meglehetősen cinikus és  egyáltalán nem adekvát az a válasz, hogy de hát “tetszett volna nem elveszteni a háborút”, akkor lehetett volna győztes pozícióból tárgyalni és még ezt-azt hozzákanyarítani az országhoz. Lehet, hogy Magyarországot volt miért megbüntetni, ennek mértéke azonban túlment az arányosságon. Másfelől ugyanígy rossz megközelítés csak azt elsorolni, hány magyar került határon túlra. Ha ezt az adatot hangsúlyozzuk, nem illik elhallgatni: hogy hány nem magyar került saját hazába az új határok megvonásával?! Na ugye!!

Természetesen jobb lett volna a határokat, amennyire ez lehetséges lett volna, az etnikai határok mentén megvonni. De nem lehet-e azt az igazságot is belátni, hogy a kilendített inga a túloldalon is épp annyira kileng? Ha Magyar Királyságnak sok milliónyi nem magyar alattvalója volt, igazságos dolog-e azon sikítozni, hogy egy háborúvesztés után meg több milliónyi magyar lett más ország állampolgára?

Az igazság odaát van, nem pedig itt, ahol a politika Trianonra is rátelepszik.

Friss hír, hogy új könyv készül a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről. Az MTA sajtóosztálya küldte ezt a szöveget:

Tisztelt Szerkesztő!

Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely az mta.hu oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését.

Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

Kik, milyen körülmények között és hogyan próbáltak meg teljesíteni egy lényegében reménytelen küldetést? Milyen stratégiával és taktikákkal igyekezett minél kedvezőbb békefeltételeket kicsikarni Magyarországnak a az első világháborút lezáró párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ – nagyrészt korabeli, közöttük a szakemberek számára is újdonságot jelentő – a nagypolitika kulisszái mögé is betekintést engedő dokumentumok segítségével az a hamarosan megjelenő kötet, amelyet az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett.

Negyed óra – a feljegyzések szerint ennyi ideig tartott, amíg Benárd Ágost, magyar királyi munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter aláírták a Nagy-Trianon palota Cotelle termében Magyarország nevében az I. világháborút lezáró békeszerződést.

Az ehhez – a magyar békeküldöttség hivatalos naplóját vezető Wettstein János követségi tanácsos szavaival – „szomorú szertartás”-hoz vezető utat, pontosabban a delegáció 1920. január 5. és június 4. közötti tevékenységét mutatja be A Magyar békeküldöttség naplója: Neuilly – Versailles – Budapest (1920) címet viselő, forrásokat és tanulmányt is közlő kötet.

Az olvasó minisztertanácsi jegyzőkönyvekből, magánnapló­kból, magánlevelekből, visszaemlékezésekből, újságcikkekből, karikatúrákból és fényképekből alkothat képet egyebek mellett a háború utáni Párizs mindennapjairól, a hírektől elzárt, tehetetlenségük miatt szélsőséges érzelmi ingadozások között élő delegátusok leginkább komor, néha tréfás pillanatairól.

A kötet készítői igyekeztek releváns, jellegzetes és érdekes darabokat válogatni; közülük jó néhány első közlés – valódi historiográfiai unikum. Témájuk szerteágazó: a ma­gyar delegátusok feladatköre, a franciaországi magyar hadifoglyok helyzete, Apponyi Albert beszéde, a te­rületvédő propaganda, számos portré a békeküldöttség tagjairól, egy tudósítás a párizsi árviszonyokról, egy alternatív határ­javaslat Székelyföld visszacsatolásáról, a magyar küldöttek fantáziáját is megmozgató franciaországi szép­ségverseny, illetve a békekonferencia végső döntése a magyar határokról.

Érdekes az a kötetből szintén megismerhető vita, amelynek lényege, hogy megtagadhatja-e Magyarország a békeszerződést aláírását, ha a konferencia nem fogadja el javaslatait.

Kevéssé ismert, hogy miként jutott osztályrészül a senki által nem kívánt tizenöt perces történelmi hírnév a békeszerződés aláíróinak. Kiválasztásukra ugyancsak kitér a könyv.

A kötetben a forrásokon kívül olvashatók a magyar békeküldöttség által 1920. januárja és márciusa között benyújtott 38 jegyzék és a hozzájuk tartozó mellékletek listája, a szakirodalmi, levéltári és múzeumi hivatkozásokat tartalmazó forrás és irodalomjegyzék, valamint névmutató.

a trianoni békediktátum aláírása, 1920
Nagy-Trianon palota – a békeszerződés aláírása 1920-ban: egy lassan száz éves történelmi trauma

A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében (1920. június 4.)

versailles-i kastély - nagy-trianon palota

Bővebben…

Az Auschwitz-tekercsek – Holokauszt

auswitz-gradowsi1

A Holokauszt Nemzetközi Napja – Auschwitz felszabadulásának napja, január 27.

Az Auschwitz-tekercsek először magyar nyelven

Az Auschwitz-jegyzőkönyv, más írásmóddal: auschwitzi jegyzőkönyv az auschwitzi koncentrációs táborból megszökött két rab, Rudolf Vrba és Alfred Wetzler beszámolója alapján 1944 április végén Szlovákiában készített összefoglaló irat a táborban történtekről, a tömeges gyilkolás tényéről, méreteiről és módszereiről, kordokumentum a náci népirtásról. Szövegét kezdetben titkos csatornákon terjesztették, az első részleteit külföldön publikálták. Magyarországra is gyorsan eljutott, de tartalma nem került nyilvánosságra. Közvetve valószínűleg így is hozzájárult a budapesti zsidóság deportálásának megakadályozásához.

Heller Ágnes írja a most megjelenő Auschwitz-tekercsről:

Ahogy a reményét vesztett hajótörött üzenetet küld egy palackban, hogy valaki esetleg majd valamikor hírt kapjon hajójuk vesztéről, úgy küldött üzenetet halálára várva Gradowski Auschwitzban arról, ami ott történt, azoknak, akik esetleg olvasni fogják.

– A Múlt és Jövő hírlevele

Kedves barátaink! A Nemzetközi Holokauszt Napra – ez Auschwitz felszabadulásának napja, január 27 – jelentetjük meg magyar nyelven a holokauszt…

Forrás: Az Auschwitz-tekercsek – Holokauszt – Program ajánló szolgáltatás Budapest

_________________________________________

Bővebben…

Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége | Honlap

A Kárpátalja-blog arról számol be, hogy megszűnt a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének honlapja, legalábbis a korábbi internetes címen nem érhető el és a Google sem találja. Korábban az alábbi fejléc alatt volt elérhető indulásától, 2002-től 2016 végéig. Ekkor az történt, hogy a weboldalnak ingyenes tárhelyet biztosító HHRF egy hónapra felfüggesztette a kezdeti rendszerében működtetett honlapok elérhetőségét, majd az idulás után – úgy tűnik, csak azokat indította újra, amelyek tulajdonosa ezt külön kérte. A MÉKK honlapja, úgy tűnik, senkinek sem hiányzott, így még jelenleg is elérhetetlen, valószínűleg véglegesen megszűnt. Itt jegyzendő meg, hogy 2006 óta már azelőtt sem frissült, egy halott webhely volt.

magyar-ertelmisegiek-karpataljai-kozossege
Az 1993-ban alakult MÉKK megszűnt honlapjának fejléce

Ugyanakkor a MÉKK honlapja számos fontos online tartalom számára adott otthont, sok fontos információt  tartalmazott, amelyek elérhetősége a weben elősegíthette a tájékozódást. Többek között: Bővebben…

Első oldal: Google helyezés. Weblap.Org

google első oldal - seo
Az első oldalra kerülés a Google-keresőben gondos honlapoptimalizálás eredménye

A szakmai blog cikke azt a problémát veti fel, hogy az üzleti célú oldalak kialakítása nem veszi figyelembe a keresőszempontokat (mivel az értékesítésre koncentrál), míg a SEO-elvárások érvényesítése éppen a kommerciális jellegű megjelenést írja felül. Így aztán az a faramuci helyzet áll elő, hogy amíg egy weblap nem kerül az első oldalra, addig nem jönnek az érdeklődők a Google felől, ám ha feljut a top10-be, hiába nő meg ugrásszerűen a honlap organikus forgalma, ha maga a szájt már kevésbé vonzó, esetleg kifejezetten nehézkes ahhoz, hogy vásárlási online interakció induljon róla.

Ez érhető: megrendelni olyan honlapról szeretünk, amelyiken szembetűnik a termék, látjuk az árát és max. egy kattintásra vagyunk a rendelési űrlaptól (vagy még ezt az egy kattintást is megspórolták és főoldalon tölthetjük ki az adatainkat). Ilyen szájról szívesen rendelünk. Viszont ha ezek a szempontok kapnak fő hangsúlyt, nincs sok esély kulcsszavas helyezésszerzésre. Ahhoz címeknek, szövegeknek kell nyitniuk az oldalt, bizonyítani kell, hogy az adott témában kompetens a webhely, ez a kulcsszavak megfelelő reprezentációjával lehetséges. Ennek érvényesítésével viszont háttérbe szorul mindaz, ami a gyors üzletet behozhatná. Egyfajta patthelyzet alakul ki tehát.

Megoldás az olyan okos kompromisszum,amely minél többet megőriz a weboldal üzleti jellegéből, de egyben felruházza a keresőszempontoknak való minél teljesebb megfeleléssel és kulcsszavas relevanciával. Vagyis a weblap Google első oldalra kerülése közben a honlap jó értékesítési tulajdonságait meg kell őrizni úgy, hogy a kereső top10 helyezett oldala közé kerülve vonzó maradjon és ösztönözze nem csak a kattintást, hanem a kínálat igénybevételét is.

Keresőmarketing siker – Google első oldal: az adott honlap első helyezést szerzett az organikus találatok kulcsszavas eredménylistáján a Google keresés – első hely kulcsszóval. Weblap optimalizálás, SEO-marketing

Forrás: Első oldal: Google helyezés | Weblap.Org

Ruszinok Kárpátalján

Személyes szimpátiám az önmagát most meghatározni igyekvő ruszinságé, azt azonban látnom kell, hogy ha történetesen sikerülne álmuk, az önálló ruszin állam létrehozása Kárpátalján, ebben a formációban nem túl nagy szerepet szánnának a magyarságnak.

1996-ban előadást tartottam a hollandiai Mikes Kelemen Kör tanulmányi napjain. A kárpátaljai magyarság helyzetéről beszéltem, de a szervezők külön megkértek, térjek ki arra, hogyan élnek a ruszinok Kárpátalján, mi a jogi státusuk. Az alábbiakat mondtam:

…ha a legutóbbi hivatalos népszámlás adatait megvizsgáljuk, a fentebb említett magyar vonatkozásokon kívül még egy igen fontos momentum tűnik fel: találunk a kimutatásban orosz és ukrán, cigány és román, sőt belorusz és kirgiz lakosokat – de nem találunk egyetlen ruszint sem. Holott mindenki tudja, aki valaha is hallott Kárpátaljáról (amelynek egy időben hivatalos neve is ez volt: Ruszinszkó), hogy az itt élő szláv lakosságot ruszinoknak vagy ruténoknak nevezik, de ismeretesek a rusznyák, a kisorosz vagy magyar-orosz megnevezések is. Nos hol vannak ők, miért nem tud róluk a statisztika?

A kérdésre csupán egy kis történelmi visszatekintés után válaszolhatunk. Tudnunk kell, hogy az internacionalizmust hirdető Szovjetuniónak a nemzetiségi politikája bőven megengedte, hogy egyes nemzeteket-népeket eltöröljön, nem létezővé tegyen, ugyanakkor újakat kreáljon. Így lettek a Karél félszigeten élő finnek karélok, így lettek a moldáviai (besszarábiai) románok moldovánok, s így lettek a Kárpátalján évszázadok óta élő s így őslakosnak tekinthető szlávok – nem ruténok vagy ruszinok, hanem –: kárpát-ukránok. Azaz a hivatalos álláspont 1945 óta az volt, hogy ruszin nép vagy nemzetiség nem létezik, az itt élő szláv lakosság ukrán, történelmileg azonos ezzel a nagy néppel, épp csak elszakadt tőle, mert ezer évre elszakították a magyar hódítók. Épp ezért 1945-ben – és itt majdnem szó szerint idézek egy a 60-as években megjelent hivatalos történelmi alapműből – „megvalósult az ezer éves álom, az ősi ukrán földek a szovjet népek nagy és szabad hazájában újraegyesülhettek”. Ezen az ideológiai platformon állva tehették meg a hatalom birtokosai, hogy a ruszin népnevet törölték szótárukból, nyelvüket dialektussá degradálták, görög katolikus vallásukat pedig 1949-ben egyenesen likvidálták (hitvalló papjaik jelentős részével egyetemben).

A kárpátaljai ruszinság azonban ezt az íróasztal mellett kiötlött verziót soha nem fogadta el, titokban újraszervezte vallását, igyekezett megtartani nyelvét, hagyományait. Erre talán nem is annyira öntudatossága okán, hanem leginkább azért adódott módja, mert e szláv népcsoport Kárpátaljának a szegényebb, elmaradottabb és erősen elszigetelt hegyvidéki részét lakja, ahová csak nagy késéssel ért el például a tömegkommunikáció, és így a külvilágtól szinte hermetikusan elzárt ruszin községekben, az ott élő földműveseknek és juhpásztoroknak bizony mindegy volt, hivatalosan kiknek-miknek nevezik őket.

A ruszinokkal kapcsolatos ideológiát a volt Szovjetuniótól megörökölte a független Ukrajna is, azzal a különbséggel, hogy míg a diktatúra 45 esztendeje alatt ezt a kérdést nem létezővé lehetett tenni, addig a nyolcvanas évek végének és a 90-esek elejének erjedési folyamatai során, amikor a szovjet hatalom már, az ukrán pedig még nem tudott megfelelő nyomást gyakorolni, nos, akkor a ruszin szellem kiszabadult a palackból. A pravoszláv egyház óriási ellenállása ellenére Kárpátalján újjászervezték egyházukat a görög katolikusok, megalakult a Kárpáti Ruszinok Szövetsége, lapot indítottak, s megindult egy új ébredési folyamat, melynek egyik csúcspontja az volt, hogy az említett ruszin szervezet vezetői árnyékkormányt alakítottak és zászlajukra tűzték a független Kárpáti Rusz nevű köztársaság megalakításának szándékát. Itt azonnal hozzá kell tennem, hogy ne gondoljunk széles tömegeket érintő népi mozgalomra. A ruszin ébredés néhány szűk értelmiségi csoport magánügyének tűnik mind a mai napig, s ezen csoportok egymással is torzsalkodva, átfogó stratégia és tömegbázis nélkül, nem ritkán igen szélsőséges nacionalista hangot megütve és gyakran a nemzeti romantika szintjén gondolkodva állítják hol azt, hogy a ruszinság azonos az ősi Kijevi Rusz népével és éppenséggel az ukránok meg az oroszok származnak a ruszinoktól, nem pedig fordítva, hol azt, hogy a ruszinok a honfoglalás idején itt talált fehérhorvátok leszármazottjai, hol azt, hogy ők a Kárpát-medence több ezer éves őslakosai, Isten kiválasztott népe, sőt – ad absurdum – azt, hogy egyenesen a kozmoszból érkeztek erre a földre.

Ezeken az „elméleteken” saját, azaz ruszin származású tudósaik is mosolyognak (említsünk csupán egyet, a magyarul is jól beszélő Kobály Józsefet), s történelmi, nyelvi, régészeti, antropológia vizsgálatok egybevetésével állítják – és ez ma a legtárgyilagosabbnak tűnő tudományos álláspont –, hogy a ma élő ruszinok ősei a XII-XIII. századtól kezdődően és Mária Terézia nagy betelepítési akcióival bezárólag jöttek-szivárogtak-települtek át a Kárpátok túloldaláról, genetikailag tehát azonosak a ma is ott élő ukránokkal. Azonban – és ezt már én teszem hozzá, úgy is mint liberálisan gondolkodó ruszinbarát – az évszázadok során a Kárpátalján élő szláv népcsoport meglehetősen nagy mértékben elhasonult az ukránoktól, más nyelvet beszél, amely a nyelvjárásiasságon túlmutató, alapvető grammatikai és lexikális különbségeket mutat az ukránokéhoz viszonyítva, mások a néprajzi és kulturális hagyományai, más a vallása – és talán más a mentalitása is, hiszen évszázadokon át mégis csak szorosabb-lazább közösségben éltek az alföldi magyarokkal, és mert mégis csak egy másik ország lakosai voltak, akik sorsközösséget vállaltak annak történelmével. (Gondoljunk csak a Rákóczi vezette szabadságharcra, amelynek során többször kitüntették magukat, s nagyságos fejedelmünk a „gens fidelissima” megtisztelő jelzővel említette őket.)

Ukrán „testvéreik” részéről a ruszinokkal ugyanaz történt, amire számtalan példát mutattak az utóbbi esztendők: a grúzok, alighogy kivívták az oroszoktól függetlenségüket, azonnal kijelentették, hogy Abházia elszakadásáról szó sem lehet; Moldávia, amint elszakadt a Szovjetuniótól, azonnal elnyomta a gagauz kisebbség nemzeti mozgalmát – és akkor már ne is szóljunk a Szerbiától elszakadt Horvátországban élő szerbekről. Nos, Ukrajna függetlenségi nyilatkozatán még meg sem száradt a tinta, amikor azonnal kijelentették, hogy Ukrajna területi integritása szent is sérthetetlen, azaz: nekik szabad volt a Szovjetunióból kiszakadniuk, de őbelőlük valakinek – azt már nem! Az a hivatalos álláspont sem váratott magára sokáig, mely szerint ukrán nemzet és ukrán nyelv csak egy van, s a ruszinok is ukránok, a megnevezés nem jelent többet, mint azt, hogy kárpáti ukrán.

Nekem mint magyarnak és a kárpátaljai magyarságnak nem lehet – és nem is kell hogy legyen – beleszólása ebbe a vitába; annál is kevésbé, mert ugyan az én személyes szimpátiám az önmagát most meghatározni igyekvő ruszinságé, azt látnom kell, hogy, ha történetesen sikerülne álmuk, az önálló ruszin állam létrehozása Kárpátalján, ebben a formációban nem túl nagy szerepet szánnának a magyarságnak, s nyilván azonnal kijelentenék, hogy a Kárpáti Rusz integritása sérthetetlen, a magyarok pedig esetleg nem egyebek elmagyarosodott ruszinoknál. A magam részéről botrányosnak tartom, hogy egy közel milliós lélekszámú etnikumtól elvitatják az önmeghatározás jogát, de elutasítok mindenféle nacionalizmust, így a ruszint, sőt a magyart is. Ugyanakkor igyekszem megértéssel szemlélni a ruszinok heveskedését, és belátom, hogy az őket ért igazságtalanságok ellen nem harcolhatnak egy grállovag eleganciájával. Nehezebb helyzetbe kerül a magyarság akkor, ha hivatalosan színt kell vallania ebben a kényes kérdésben; és itt hadd említsek egy konkrét példát. Hagyományosan minden év júniusában a Tiszapéterfalva határában újraállított turulmadaras emlékmű tövében gyűlnek össze mindazok, akik az Esze Tamás vezette 1702-es tiszabecsi átkelésre és a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcra kívánnak emlékezni. A nagygyűlést hagyományosan a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezi, ennek vezetői engedélyeztetik az összejövetelt és állítják össze a forgatókönyvet: ki kap majd szót, és ki nem. Ugyancsak hagyományosan a magyarokkal együtt ünnepelnek az emlékmű tövében a ruszinok is, akik maguk is fejedelmükként emlékeznek Rákóczira, s akik a magyarokkal együtt a két együtt élő nép szimbolikus értelmű összefogásának hiszik a lassan háromszáz éves fegyverbarátságot. Nos, az idén a hatóságok csak azzal a feltétellel engedélyezték a KMKSZ számára a megemlékezést, ha a ruszin szervezet képviselőinek a rendezők nem adnak szót (akik egyébként ilyenkor, ugyancsak hagyományosan, ruszin identitásuk kinyilvánításának jó alkalmát látják a rendezvényben). A szervezők hát kurtára-furcsára fogták az ünnepélyt és nem adtak szót a ruszin szövetség képviselőinek, azaz belementek ebbe a méltatlan kompromisszumba. Máig rágódunk rajta, vajon az ellenkező verzió jobb lett volna-e, hiszen képtelen helyzet, hogy egy nemzeti kisebbség hivatalos vezetőinek az államhatalom iránti lojalitás vagy egy másik kisebbség iránti szolidaritás között kelljen választania.

Bővebben…